Köpölyözés

A kínai medicinában a köpölyözéssel a test eneriáramlását, azaz a csí áramlását kívánják befolyásolni. Ha valakinél az áramlás blokkolva van, vagy stagnál, akkor a köpölyözés segít annak újraindításában. A nyugati szakemberek az eljárást az izmok kezelésére és a véráram felpezsdítésére használják.

A sportolók is e hatások miatt kapták fel a módszert. Michael Phelps többszörös olimpiai bajnok úszó mellett egy másik eredményes olimpiai úszó Natalie Coughlin is előszeretettel alkalmazta a köpölyözést. Sőt az amerikai tornászválogatott egyik tagja, Alexander Naddour egyenesen azt találta mondani, hogy “Ez jobb, mint bármi más, amire pénzt költöttem”.

A hagyományos kínai orvoslás és a nyugati gyógyászat a köpölyözést máshogyan gyakorolja. Kínában a köpölyözést egy nagyobb, összetett kúra részeként ajánlják, amelyben a táplálkozási ajánlások és más egészséget befolyásoló tanácsok is helyet kapnak, és a köpölyözést sem egyetlen alkalommal használják

Az arab országokban elterjedt a köpölyözés egy különleges változata, a hidzsama, mely a köpölyözést egyfajta orvosi véreztetéssel köti össze. Ennél a módszernél a köpölyözés során vérbővé váló területeken apró bemetszéseket végeznek, majd visszahelyezik a korábban eltávolított csészéket, így azok némi vért is “magukba szívnak”. Erről a módszerről úgy tartják, hogy serkenti a véráramlást, javítja a szervezet energiaellátását, kiegyensúlyozó és méregtelenítő hatású, és segít kezelni az olyan krónikus fájdalmakat, mint a reumatikus panaszok és a migrén.

A köpölyözés az egyik legrégebben alkalmazott gyógyító módszer, mellyel már az egyik legelső orvosi feljegyzés, az ókori egyiptomi Ebers-papirusz is foglalkozik. Elterjedt volt az ősi Kínában, Görögországban és Rómában is. A köpölyözést fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra,szédülésés étvágytalanság esetén alkalmazták, de a legősibb felhasználási területeinek a különböző bőrproblémák, illetve kígyómarások gyógyítását tartják. A nyugati kultúrákban a köpölyözést felsőlégúti fertőzések, tüdőbetegségek, megfázások ellenszerének tartották.

A metabolikus szindróma különböző rendellenességek, köztük a hasi elhízás, a magas triglicerid szint, a magas éhgyomri vércukor szint és a magas vérnyomás összessége, ami megnöveli a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát.
A köpölyözés vagy érvágás elfogadott gyakorlatnak számított a történelemben, de a 19. században felhagytak a módszerrel, mert úgy vélték, nincs, vagy csak elhanyagolható hatással van a betegségek többségére. A német kutatók legújabb tanulmánya azonban azt mutatja, hogy két véradás a metabolikus szindrómában szenvedő elhízott betegekben javította a vérnyomást és a szív-érrendszeri betegségek markereit.